Es könnt' mich nicht weniger interessieren, ob du tot bist oder lebst, ob du gesund bist oder krank, ob du Krebs hast oder Aids, mir geht's am Arsch vorbei, du Wichser reisst mein Herz in zwei Millionen Teile aus Schmerz und die sind schwer wie Blei. Meine Gedanken kreisen wie 'n Adler immer wieder um die selbe Kacke wie geht's ihm wo is' er wo war er. Hat er an mich gedacht, wie ich an ihn denk', merkt er nicht wie er mich kränkt ich will doch nichts geschenkt. Da fängt die Scheisse von vorne an, ich greif' Rosen und fass Dornen an, du bist für mich gestorben Mann, hast alles verdorben. Am Anfang war's lieblich, du sagtest du liebst mich warst friedlich und niedlich und ich wusste, ich lieb' dich. Das gibt sich oft, denn heute bist du der größte Mann, ober locker super duper chabo wie fühlt's sich an. Ziehst du dir drauf'n has' Alter macht dir Spaß, ich scheiss' auf dich, das war's
DU LIEBST MICH NICHT
Ich weiß, dass die Welt groß und schlecht ist, hart und ungerecht ist, dass jeder Depp 'n Hecht ist und das was er labert meistens Blech ist aber mein Pech ist, dass ich vergesse was ich weiss, deshalb dreht sich wohl mein Scheissleben auch in 'nem Scheisskreis. Ich reiss' mir 'n Arsch auf und wart' drauf, dass du's erkennst. Wusstest du eigentlich, dass du laberst während du pennst?! Du nennst mich manchmal Namen von Alten, die du mal hattest, sagst was obermattes, wie: "Ich lieb' nur dich", und erwartest, dass ich stolz bin, denkst du, dass ich aus Holz bin du Arsch?! Kommst nach zwo Minuten und schnarchst und fragst mich vor deinen Jungs: "Wie war ich?" Meistens spar' ich mir mein Kommentar, du findest mich sonderbar?! Alter, du bist faker als 'n Wonderbra, schlechter als der Sommer war, kälter als der Winter, laberst mich voll von wegen Kinder, und ich denk' nur jetzt spinnt er, die Rinder, der Wahn oh bitte erbarmen - das werd' ich mir ersparen.
DU LIEBST MICH NICHT
Ich wünsch' dir zum Abschied 'n beschissenes Gewissen mit Gewissensbissen, 'ne Seele voll mit Rissen und dass du lernst mich zu vermissen, 'n Kissen, das nur leerliegt und ewig davon zeugt, dass die Alte die ma' da lag, dich verabscheut und heute noch bereut, irgendwann mit dir zutun gehabt zu haben. Schick' deine Rosen deinen Schlampen, die auf Blumen abfahren. Bei mir tragen sie keine Früchte wie Gerüchte und Lügen. Du hast mich viel zu oft belogen und betrogen, du wirst mich niemals mehr betrügen. Mir genügen die Erinnerungen an die Scheisstage im Bann, von 'nem beschissenen Mann. Ich kann heut' kaum noch glaube, wie sehr man sich erniedrigt, in Zeiten, widrig sind, für Scheisse, die man nie kriegt. Aber wie blickt 'ne Alte den Dreck, wenn sie verliebt ist, das gibt es und das ist dein Glück, aber du versiebst es. Locker und lässig, easy come and easy go. Fick dich und deine ganze beschissene Show.
DU LIEBST MICH NICHT
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Sabrina Setlur: Nem szeretsz
Magasról teszek rá, hogy meghaltál, vagy élsz, ha egészséges vagy, vagy éppen beteg, ha rákos vagy, vagy AIDS-es, leszarom, te beképzelt senki, kettészakítod a szívem, millió fájdalmas részre, melyek nehezek, mint az ólom. Mint egy sas, köröznek gondolataim, ugyanazt a szart szajkózva, vajon hogy van, merre jár, merre volt. Gondolt-e rám, ahogy én ő rá, vajon nem veszi észre, hogy megőrjít, pedig semmit sem kérek ingyen. Aztán újból elölről az egész szar, rózsa után nyúlok, de tövist fogok, meghaltál számomra, mindent elcsesztél. Eleinte édi volt, azt mondtad szeretsz, békés és édes voltál, és tudtam, hogy szeretlek. Ez gyakori, ma már te vagy a legtutibb, tök laza, hiper szuper csávó, milyen érzés, így haragot gerjesztesz, ez neked örömöt okoz, leszarlak, ez van.
Nem szeretsz
Tudom, hogy a világ nagy és rossz, kemény és igazságtalan, hogy minden looser azt hiszi, hogy ő már valaki, és amit pofázik, legtöbbször szart sem ér, de az én pechem az, hogy azt is elfelejtem, amit tudok, éppen ezért a szar életem egy szar körforgásban játszódik. A lelkem is kiteszem és arra várok, hogy észrevedd. Tudtad egyáltalán, hogy pofázol álmodban?! Néha megemlíted az ex-eidet, és mondasz valami vagányat, mint például: „Csak téged szeretlek“, és arra vársz, hogy büszke legyek, azt hiszed, hogy fából vagyok, te seggfej?!
Két perc alatt elmész és aztán horkolsz, a haverjaid előtt pedig megkérded: “Milyen voltam?” Legtöbbször szóra sem méltatom, különlegesnek tartasz?! Öregem, giccsesebb vagy egy Wonderbra-nál, gyengébb, mint amilyen a nyár volt, hidegebb a télnél, közös gyerekekről pofázol nekem, ekkor azt hiszem, most már tényleg bekattant, a marhák, az őrültség, kérlek könyörülj, ezt inkább kihagyom.
Nem szeretsz
Kívánok neked búcsúzóul kínzó lelkiismeret furdalást, egy szétszaggatott lelket, hogy megtanulj hiányolni engem, egy párnát, mely csak üresen áll majd, és arról tanúskodik, hogy a csajod, ki rajta feküdt, megvet és még ma is bánja, hogy valaha is volt dolga veled. Küldd a rózsáid a kurváidnak, akik buknak a virágokra. Nálam nem teremnek gyümölcsöt, pont mint a szóbeszédek és a hazugságok. Túl sokszor hazudtál nekem, megcsaltál, de soha többször. Elegek nekem az emlékek a szar napokról egy szar férfival. Még ma is alig hiszem, hogy mennyire képes megalázni magát az ember, valami szarért, amit amúgy sem kap majd meg. A szerelem vakká tesz, ez van, ez a te szerencséd, de te ezt is elbaltázod. Lazán, könnyen jött, könnyen ment. Baszódj meg te is és az egész show-d is.
Nem szeretsz
Köszönet a fordításért: Lakatos Lórántnak
Megjegyzés küldése